Szépséges tündér világ

Gondolkoztál már azon, hogy léteznek e tündérek, angyalok, s egyéb lények? Gondolkoztál e már azon, hogy vajon ők hol élnek? Gondolkoztál e már azon, hogy mit regélnek? Gondolkoztál azon, hogy min szorgoskodnak e apró lények?
Mesék világában oly szépséges lények, vajon léteznek e, vagy talán köztünk élnek?
Bizony itt élnek, s színesítik napjaink, ugyan is e tündérek,  a mindennapi csodatévő emberek, a gyermeki álmok, egy békésebb s szebb világ teremtői. De nem kell őket égre földre, apró szárnyas lényként keresni, ott vannak ők az utcán, a boltban, vagy épp egy buszon, mindenütt, csak nyitott szemmel kell járni...

Egy ártatlan kis méh repült a busz hátsó részébe... S sehogy se tudott kitalálni szegényke. Egy-egy ember felsikoltott, nehogy felé menjen e ártatlan, kétségbeesett méhecske. Csak jöttek-mentek az emberek, fel-le szálltak a járműről, de senkinek sem tűnt fel, hogy segíteni kéne neki, ne hogy elpusztuljon szegényke. Talán, mert úgy gondolkodunk, hogy "Miért pont én, miért nem ő?". Ekkor, már a végállomáshoz közeledve, egy ember aki megszánta e kis lényt egy papírzsepi oltalmába bugyolálta, s egyazon megállóban leszálltunk. A kis méhet rátette egy közeli fa nagy levelére, majd a délutáni fényes napsütésben tovább lépkedett, ment, folytatta munkáját. S engem egy meleg érzés fogott el, olyan csodás is ez. Néha a legapróbb dolgok csalnak mosolyt az ember arcára.

Talán az ilyen kis mindennapi jó tündérektől szép a mi világunk, s ezeket az eseteket nem kell várni, mert nap-mint nap részesei vagyunk mi is egy-egy történetnek.

Én viszont a "mesebeli, apró tündérkéknek" készítettem ezt az apró virágos vödörkét:

"Ne az legyél, akinek mások látnak vagy látni akarnak, hanem az, akinek Te látod magadat."

               (Müller Péter)