Hajrá!

Mikor szívünkből kiveszik a remény, mikor már nem hisszük, hogy sikerül, akkor kell erősen megráznunk magunkat, akkor kell még nagyobbat álmodni...Ilyen az év vége:témazárók, kis érettségik, dolgozatok, felelések...s ez az idő, amikor egy egész évi munkát le lehet rombolni egy hét alatt. Erre mondják, hogy "ugyan már fél lábal is kibírod". Remélem ki, s valószínűleg ki, de nem mindegy, hogy milyen jegyekkel.
Azt hiszem ez az idei tanév nagyon sokat adott nekem, nagyon sokat tanultam, de nem csak matekot, magyart..stb., hanem életet is. Megtanultam mi is az a szabadság, s , hogy mi az igazi boldogság. Talán nem is múlt időt kéne használni, mert ezt életünk végéig tanuljuk.

"Hiszem, hogy sosem növünk fel,

Hiszem, hogy sorsunkat mi döntjük el,

Hiszem, hogy én, én vagyok,

S hiszem, hogy szabad vagyok.

Remélem, hogy elmúlik mit rossznak gondolok

Remélem, hogy helyébe lépnek jó dolgok.

Remélem, hogy én, én maradok

S remélem, hogy szabad maradok.

Kívánom, hogy álmaim ne hagyjanak el,

Kívánom, hogy harcolni legyen erőm,

Míg én, én vagyok,

Míg ember vagyok."

              /saját szerzemény/ 

Remélem mindenki türelmes és erős tud maradni így a tanév végére, s mindenkinek kitartást kívánok, mert nem sokára jön a jól megérdemelt pihenés, nyaralások...már érezhetjük, itt lebeg a levegőben előttünk.

"Álmai mindenkinek lehetnek, de valóra váltani csak azok képesek, akiknek rettenetesen sok elszántsága, elkötelezettsége, önfegyelme és ereje van."

Jesse Owens

Egy hét Róma...Egy hét Erdély... a nagy világban hetekig én

"Világutazásba kezdtem én, 

tartja minden költemény

felfedezni az újat

feledni nem a múltat"

16 életévemmel...rájöttem én, hogy a világot fel kell még fedezni, látni kell, nevetni, érezni, sírni, utazni, megismerni helyeket, rájönni, hogy milyen nagy úr a képzelet, tanulni még jó sokat, hibás utakra lépni, s rálelni a helyre, ahol otthon lehetek. Az iskolámban nagy lehetőségeim lettek ezekkel kapcsolatban és sok-sok tapasztalatot szereztem, sok-sok helyen jártam. Magamba szívtam minden percét, cseppjét. Fotóztam annyi tömérdeket ... megörökítve szebbnél szebb pillanatokat, helyeket, ahová remélem még valaha elmegyek. De, hogy, hogy  is lesz... az  a jövő dolga.

Egy hetet egy csere program keretein belül eltöltöttem Rómában még április elején. Hatalmas élmény volt számomra, először ültem repülőn illetve először láttam a tengert, amit soha nem fogok elfelejteni, sőt nem is lehet elfelejteni, ha ezt egyszer látja az ember.
Illetve osztály kirándulni Székelyzsomborba mentünk, ami egy egészen picike kis falu Erdélyben.

Mit jelent nekem az utazás?
E kis kép gyűjtemény elárulja ezt:

Róma

Székelyzsombor

"A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el."

Szent Ágoston