Hajrá!

Mikor szívünkből kiveszik a remény, mikor már nem hisszük, hogy sikerül, akkor kell erősen megráznunk magunkat, akkor kell még nagyobbat álmodni...Ilyen az év vége:témazárók, kis érettségik, dolgozatok, felelések...s ez az idő, amikor egy egész évi munkát le lehet rombolni egy hét alatt. Erre mondják, hogy "ugyan már fél lábal is kibírod". Remélem ki, s valószínűleg ki, de nem mindegy, hogy milyen jegyekkel.
Azt hiszem ez az idei tanév nagyon sokat adott nekem, nagyon sokat tanultam, de nem csak matekot, magyart..stb., hanem életet is. Megtanultam mi is az a szabadság, s , hogy mi az igazi boldogság. Talán nem is múlt időt kéne használni, mert ezt életünk végéig tanuljuk.

"Hiszem, hogy sosem növünk fel,

Hiszem, hogy sorsunkat mi döntjük el,

Hiszem, hogy én, én vagyok,

S hiszem, hogy szabad vagyok.

Remélem, hogy elmúlik mit rossznak gondolok

Remélem, hogy helyébe lépnek jó dolgok.

Remélem, hogy én, én maradok

S remélem, hogy szabad maradok.

Kívánom, hogy álmaim ne hagyjanak el,

Kívánom, hogy harcolni legyen erőm,

Míg én, én vagyok,

Míg ember vagyok."

              /saját szerzemény/ 

Remélem mindenki türelmes és erős tud maradni így a tanév végére, s mindenkinek kitartást kívánok, mert nem sokára jön a jól megérdemelt pihenés, nyaralások...már érezhetjük, itt lebeg a levegőben előttünk.

"Álmai mindenkinek lehetnek, de valóra váltani csak azok képesek, akiknek rettenetesen sok elszántsága, elkötelezettsége, önfegyelme és ereje van."

Jesse Owens