2016. május 28., szombat

Egy hét Róma...Egy hét Erdély... a nagy világban hetekig én

"Világutazásba kezdtem én, 
tartja minden költemény
felfedezni az újat
feledni nem a múltat"

16 életévemmel...rájöttem én, hogy a világot fel kell még fedezni, látni kell, nevetni, érezni, sírni, utazni, megismerni helyeket, rájönni, hogy milyen nagy úr a képzelet, tanulni még jó sokat, hibás utakra lépni, s rálelni a helyre, ahol otthon lehetek. Az iskolámban nagy lehetőségeim lettek ezekkel kapcsolatban és sok-sok tapasztalatot szereztem, sok-sok helyen jártam. Magamba szívtam minden percét, cseppjét. Fotóztam annyi tömérdeket ... megörökítve szebbnél szebb pillanatokat, helyeket, ahová remélem még valaha elmegyek. De, hogy, hogy  is lesz... az  a jövő dolga.

Egy hetet egy csere program keretein belül eltöltöttem Rómában még április elején. Hatalmas élmény volt számomra, először ültem repülőn illetve először láttam a tengert, amit soha nem fogok elfelejteni, sőt nem is lehet elfelejteni, ha ezt egyszer látja az ember.
Illetve osztály kirándulni Székelyzsomborba mentünk, ami egy egészen picike kis falu Erdélyben.

Mit jelent nekem az utazás?
E kis kép gyűjtemény elárulja ezt:

Róma

















Székelyzsombor






























"A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése