2016. június 5., vasárnap

Keresztelő

Vannak események, melyeket sosem felejtünk el, melyekre mindig úgy emlékszünk vissza, mintha tegnap történt volna, melyek különlegesek, s melyek csak egyszeri alkalmak.
Egy ilyen csodálatos, s különleges eseménynek voltam részese. Nővérkém  kicsi lányának, Zitusnak volt a keresztelője. S oly csodás, és nagy megtiszteltetés ért, hogy én lettem a keresztmamája. Felfoghatatlan boldogság ez számomra.
Sokat gondolkodtam, hogy mit is adhatnék egy ilyen nemes alkalomra, mely maradandó, s mely illik egy ilyen szép ünnephez. Végül egy szép könyvecskét vettem, ami gyerekeknek szól, méghozzá szép képekkel és gyermek imákkal van megtöltve, külön érdekessége, hogy a könyv rajzolója, a nővérem egyik kedvence. Továbbá egy szép fülbevalót vettem, mert nálunk már szokássá vált, hogy keresztelő alkalmából fülbevalót kapnak a kislányok ( anyukám, nővérem és én is akkor kaptam az elsőt ) .S vettem még pár apróságot emlékbe neki.














S persze a vers sem maradhatott el. Mint minden művészetben, a költészetben is az a fontos, hogy a pillanatot ragadja meg, azt az érzést írja le, amit éppen érzünk, azt a percet tegye maradandóvá, amit éppen élünk. Ám, én néha hajlamos vagyok túl sokat gondolkozni, vajon mit is kéne írni? , de végül mindig azok az írásaim sikerültek jól, amikor csak leültem, s "jött magától" a szó, a mondat, a gondolat. Így hát ezen is túl sokat gondolkoztam, s aztán egyszer csak ennek is megjött az ihlete:

Mit jelentesz nekem?

Csodákat,boldogságos perceket
S mennyi szeretetet.
Lelked a magasból hullt a földre,
Lélek költözött piciny szívedbe.
Isten küldte nemes lelkedet,
Szüleid teremtették kis testedet,
S ez a két földön túli nagy csoda:
Ez a születésed varázslata.
Beragyogod életünk,
Kacajoddal boldogságot rajzolsz közöttünk.
Isten országába léptél ma be apróság,
Ismerd jól meg a hit világát.
S mi tanácsot adhatok:
Hidd el, minden mi valaha remény,
Cél, álom vagy képzelmény...
Való lesz az egyszer még,
csak szorítsd össze kis szemed,
Kívánj, s cselekedj!
Egyetlen kicsi kis keresztleánykám
Oly különleges vagy nekem
Ragyogj, tündökölj, légy mindig ilyen! 

Eme kis kereszt alakú muffin "torta" díszítette az asztalt:


"Az ünnepnap azért kápráztat el,
Mert szürke napokból ragyog elő,
Ritkán, ahogy a nyakláncban tüzel
Itt-ott egy-egy igazi drágakő."

 "Ha van még valami tiszta
Ezen az elveszett világon,
Azt máshol nem találom,
Csak a keresztlányom szemében látom."


"Oly aprók a kezek amelyek örökre elrabolják szívünket"

"Szeretetben született, szeretetre született"
/forrás: http://greti-baba.blog.hu/2010/08/21/idezetek_a_hercegnomnek/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése