2015. április 19., vasárnap

Képeslap

Anyukám születésnapja nem olyan rég volt, ezt a képeslapot készítettem neki. Sokat nézelődtem az interneten, hátha valami jó ötletre lelek, de egyet se találtam, ami igazán tetszett. Ezért inkább gondoltam, hogy elkezdem csinálni és majd csak jön az a várva várt ötletecske. S így született meg e képeslap. A virágokat formalyukasztóval vágtam ki, különféle mintájú papírokból, majd egy "M" betűt formáztam belőlük.





A képeslapot kinyitva egy kis füzér bújik elő és sok-sok virágocska:



 S végül egy kis idézet. Mekkora igazság is ez!

" Ha veszel, megtelik a kezed,
   Ha adsz, megtelik a szíved."
               / Margarete Seemann /

Szép szombat estét mindenkinek!

2015. április 18., szombat

Kőkaktusz, Kert

Testvéremnek nemrég volt a születésnapja. Sokat gondolkoztam, mit is készíthetnék? Míg végül az interneten keresgélve találtam kőből készült kaktuszokat, nagyon megtetszett az ötlet. Egy kicsit azért átalakítottam, és elneveztem kőkaktusznak, igen találó név:





Nagyon mutatós, egy szép tavaszi séta alkalmával összeszedhetjük hozzá a különleges alakú, szép köveket.


Hozzávalók:

- kis agyag cserép
- kövek, kavicsok
- akril festék
- ecset
- fehér lakk filc
- ragasztópisztoly
- hungarocell darab

Elkészítés:
- Lefestjük a köveket, különféle árnyalatú zöld színekre.
- Ha megszáradt a festésünk, a fehér lakkfilccel különböző díszítéseket rajzolunk.
- Száradás után a hungarocellel kitömjük a cserép alját, ragasztópisztollyal rögzítjük. A kőkaktuszokat elrendezzük a cserépbe és ezt is ragasztó pisztollyal hozzáragasszuk a hungarocellhez.

S egy pár kép a szép tavaszi udvarunkról:















Egy idézet a "csoda könyvből":

"Elmúló mind, ami csillog a fényben,
 Halhatatlan mind, mi ég a szívben!"

2015. április 5., vasárnap

Húsvéti tojások

A locsolóknak idén fonallal betekert tojáskákat készítettem, melyet nyomóformával kivágott virágokkal díszítettem. Kissé időigényes, pepecselős munka, de a végeredmény csodaszép.

Tojások előtte ( műanyag tojások, ezekkel könnyebb dolgozni, hiszen a fonalat szorosan, soronként kell a tojásra tekerni-ragasztani)


És a kész kis tojáskák:






Mindenkinek Békés, Áldott Húsvéti ünnepeket kívánok!

Egy idézet a végére:
 " Nem kell megvetni a csekély dolgokat, mert azok vonják maguk után a nagyokat!"
             / Scribe /

2015. március 29., vasárnap

Húsvéti merengés

Az utóbbi hetek munkaforgatagában kevés idő jutott mindenre. Kevés a pihenésre, kevés az alkotásra. De, úgy gondolom, minden munkának, minden időbefektetésnek egyszer le lehet aratni a gyümölcsét. Legfőképp a tanulásét. S való igaz, a gimnázium első éve nagyon nehéz, ugyanakkor nagyon-nagyon szép. Talán pont azért, mert sok munkát rakunk bele, megalapozva a jövőnket, teljes erőbedobással teljesíteni, követelések, időpontok, vágyak, beteljesül álmok. S a felhők sűrűjében valahol ott messze látni a napfény kellemes melengető sugarát.


Egy Húsvéti merengő, egy kis szelet az életből:

Az utcán hazafelé jövet:
Érezni a tavaszi lágy szellő érintését , a tavaszi nap melengető sugarát, a felhők elmúlását, érezni, hogy jön a tavasz, jön a megújulás. S ez olyan gyönyörű! Megállni egy percre az utcán, körbe nézni, látni, érezni. Magunkba szívni mindent, magunkban érezni a tavaszt, hogy mi magunk is megújuljunk, erőt nyerjünk.  Az első rügy a fákon, az első kibujt nárcisz, a madarak messziről hallható éneke. S ez alatt a röpke másodperc alatt, annyi minden történt, akkora erő van benne:  a természet fenséges ereje. S ez a megfelelő pillanat elfelejteni egy percre a munkát, s egy kicsit a közelgő ünnepre gondolni...
Hamarosan itt a húsvét, ez a gyönyörű ünnep. Sok-sok népszokás, családi hagyomány fűz hozzá mindenkit. Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt.
A tavaszi zsongás illatával eszembe jut, a tojás festés, a locsolkodás, a húsvéti sütés főzés. Ugyanakkor itt  a másik oldala minden ünnepnek: rohanni, bevásárolni, takarítani: "Ajjaj! Le vagyok maradva, nem leszek kész! Úh! Még mennyi mindent kell megvennem!"
Szomorú, hogy az ünnepekből sokszor kapkodás, rohanás lesz. Nem kell húsz fős ebéd, nem kell csoki nyuszi a boltból, nem kell semmi ilyesmi se gyereknek, se felnőttnek. Az ünnep lényege, hogy  együtt a család, valamiféle együtt töltött családi hagyomány, barka díszítés, együtt nevetés. Mert az ünnep napok, azért öltöztek pirosba a naptárban, hogy egy kicsit kiszakadjunk a rohanásból, nem azért, hogy még inkább belekeveredjünk.
A húsvét, csak magában,  nem ünnep, nekünk kell azzá tenni, mert tőlünk válik igazán ünnepé.


S még egy  gondolat... van egy számomra nagyon kedves könyvem, amely attól igazán csodás, hogy mindig új dolgokat fedezek fel, látok benne, s többek közt azért is, mert ez nem regény, amit az ember lapról lapra olvas, e könyvben szállóigék bújnak meg, melyeket ide-oda lapozgatva olvasgatok  s ráébredek, milyen nagy igazságok rejlenek benne...
Szeretnék e könyvből három kis idézetet leírni, e gondolatmenet folytatásául... s hogyan kapcsolódik? Te is merengj el!

"Cselekedj a természet rendje szerint,
sose erőszakold a dolgokat,
ne keres túlzott élvezeteket,
lásd meg a nagyot a kicsinyben,                       
lásd meg a sokat a kevésben,
a rosszat jóval viszonozd."      
(Lao-Ce)

" A könyvek ...
... ritkán hagynak meg annak,
Amik vagyunk."
(Lessing)

"Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevetünk."
(Chamfort)









Itt egy pár kép a magnóliáról, idén is nagyon gyönyörű, egyszerűen nem lehet betelni vele:



 barackfa virág:





Szép Húsvéti készülődést mindenkinek!

2015. február 7., szombat

Névnap

A mi nap ( február 6.-án ) volt Dóra nap. A nővérkémnek e jeles alkalomra ezt a gyönyörű képeslapot készítettem.





 A belseje:




És egy saját szerzemény bújt meg a képeslap belsejében:


Névnapodra

"Névnapodnak alkalmából köszöntelek téged.
Sok szépet s minden jót néked.
Nem kívánok egyebet, 
Csak sok, jó boldog percet.
Kívánom, hogy mindenben, örömödet leljed.
Leld a napban, a holdban, a csillagokban.
Leld a gyönyörű virágokban.
Bú és bánat sose érjen.
Áldjon Téged Az Isten!"

Szép Hétvégét mindenkinek!

2015. január 17., szombat

Januári merengő, kis szemelvény a világból

Kitekintek az ablakon, messzire ellátni, e ablak kis szegletéből, mintha minden hová ellátnék, pedig valójában, oly csekélyke ez, a hatalmas világba. Mégis végtelennek tűnő. Kint hideg van, de nem fehér a táj, nem téli az idő, inkább tavaszinak mondanám, de valamiért mégis varázslatba ejtő.
Bent a szobában körül nézek, csak egy pillanatra... de ez is elegendő egy  apró gondolatmenethez, egy kis elmerengéshez.
Vége az ünnepeknek az áldott karácsonynak, a reményteli szilveszternek. Újult erővel vágunk bele a teendőkbe. Még ott a jól eső meleg érzés, az ünnepek friss emléke. Már mindenki dolgozik, tanul, elfoglalt... De valahogy ki kell esni az állandó munka forgatag, a vizsgák közül. Szét kell jól nézni, kinézni az ablakon, szétnézni az utcán, végig nézni a szobában, a lelkünkben, az álmaink közt. S most kivételesen nem a munkát és a problémákat látni, nem a földön heverő ruhát kell nézni a szobában, ami az elhajtogatásra vár. Nem a szél fújta szemetet nézni az utcán. Nem kesze-kusza gondolatainkat figyelni. Ennél sokkal szebb a világ, de máshogy kell figyelni-nézni-látni a dolgokat. Az utcán ne a szemetet, hanem a szép épületeket, utcákat, az ember forgatagot nézd, s az emberek közül vedd  észre, hogy melyikük mosolyog. Mert néha az a mosoly is sokat tud érni, ami  nem is nekünk szól. Elég csak maga a vidámság, egy kacaj.
A szobában, ne a rendetlenséget nézd, hanem, hogy milyen emlékek, fotók vannak benne, nézd a bútorokat, lásd meg ezekben örömed.
Nem kell sok dolog a boldogsághoz, nem kell hozzá drága ajándék, nem kell hozzá semmi. Csak egy kis jóindulat. Azok közt légy sokat, akik közt mindez eszedbe jut, akik közt felszabadultan nevetsz, azok közt akiket igazán szeretsz. S lásd meg a világ nem olyan amilyennek tűnik, sokkal több annál.
Ha csak kevés időd is van, az sem kifogás, mert nem kell ehhez sok idő, elég mindehhez, egy perc, egy gondolat. S a világot másként látod, máris minden boldogabb. Nem monoton véget nem érő a munka, az élet része. S az életben az igazán fontos, szerény véleményem szerint, az, hogy egy kis jóindulatot nyújts mások felé, mert mások is majd feléd nyújtják.

Anyukám Orchideái:




Szép hétvégét mindenkinek!