Egy Húsvéti merengő, egy kis szelet az életből:
Az utcán hazafelé jövet:
Érezni a tavaszi lágy szellő érintését , a tavaszi nap melengető sugarát, a felhők elmúlását, érezni, hogy jön a tavasz, jön a megújulás. S ez olyan gyönyörű! Megállni egy percre az utcán, körbe nézni, látni, érezni. Magunkba szívni mindent, magunkban érezni a tavaszt, hogy mi magunk is megújuljunk, erőt nyerjünk. Az első rügy a fákon, az első kibujt nárcisz, a madarak messziről hallható éneke. S ez alatt a röpke másodperc alatt, annyi minden történt, akkora erő van benne: a természet fenséges ereje. S ez a megfelelő pillanat elfelejteni egy percre a munkát, s egy kicsit a közelgő ünnepre gondolni...
Hamarosan itt a húsvét, ez a gyönyörű ünnep. Sok-sok népszokás, családi hagyomány fűz hozzá mindenkit. Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt.
A tavaszi zsongás illatával eszembe jut, a tojás festés, a locsolkodás, a húsvéti sütés főzés. Ugyanakkor itt a másik oldala minden ünnepnek: rohanni, bevásárolni, takarítani: "Ajjaj! Le vagyok maradva, nem leszek kész! Úh! Még mennyi mindent kell megvennem!"
Szomorú, hogy az ünnepekből sokszor kapkodás, rohanás lesz. Nem kell húsz fős ebéd, nem kell csoki nyuszi a boltból, nem kell semmi ilyesmi se gyereknek, se felnőttnek. Az ünnep lényege, hogy együtt a család, valamiféle együtt töltött családi hagyomány, barka díszítés, együtt nevetés. Mert az ünnep napok, azért öltöztek pirosba a naptárban, hogy egy kicsit kiszakadjunk a rohanásból, nem azért, hogy még inkább belekeveredjünk.
A húsvét, csak magában, nem ünnep, nekünk kell azzá tenni, mert tőlünk válik igazán ünnepé.
S még egy gondolat... van egy számomra nagyon kedves könyvem, amely attól igazán csodás, hogy mindig új dolgokat fedezek fel, látok benne, s többek közt azért is, mert ez nem regény, amit az ember lapról lapra olvas, e könyvben szállóigék bújnak meg, melyeket ide-oda lapozgatva olvasgatok s ráébredek, milyen nagy igazságok rejlenek benne...
Szeretnék e könyvből három kis idézetet leírni, e gondolatmenet folytatásául... s hogyan kapcsolódik? Te is merengj el!
"Cselekedj a természet rendje szerint,
sose erőszakold a dolgokat,
ne keres túlzott élvezeteket,
lásd meg a nagyot a kicsinyben,
lásd meg a sokat a kevésben,
a rosszat jóval viszonozd."
(Lao-Ce)
" A könyvek ...
... ritkán hagynak meg annak,
Amik vagyunk."
(Lessing)
"Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevetünk."
(Chamfort)
Itt egy pár kép a magnóliáról, idén is nagyon gyönyörű, egyszerűen nem lehet betelni vele:
barackfa virág:
Szép Húsvéti készülődést mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése