Van az az idő, amikor nagyon kiállunk az elképzeléseink mellett és hatalmas erőfeszítéseket vagyunk képesek tenni érte, amikor minden energiát előhozunk magunkból és befektetjük egy álomba, egy vágyba, egy célba. És van, amikor ez elveszik belőlünk, szükségünk van valakire, aki visszaadja az erőt, a reményt, hogy igenis sikerülhetnek álmaink. És van, amikor ez sem elég, akkor kicsit hanyatlani kezd a lelkesedés, reményvesztetté válunk, úgy érezzük van-e értelme annak, amit csinálunk, éppen fel is adhatnánk és ilyenkor van szükségünk arra a bizonyos szerencsés véletlenre. Mi is ez a szerencsés véletlen? A legtöbb híres ember híressé vált története egy kicsit a szerencse munkája is. Ha csak 1%-ban is, de az is kell hozzá. Hogy pont ott, és pont akkor ott legyünk, ahol ez ránk találhat...
A legtöbb siker film, könyv úgy születik, hogy az íróját egészen véletlen dolgok késztetik az adott mű elkészítésére, teljesen apró dolgok adják az ihletett...s ehhez sok mindent kell látni, sok mindent kell megélni...
Egyszer remélem, hogy a csendben szőtt álmaim teljesülnek, s rám talál a véletlen, s lesz mindig aki megtart ha elesnék s, hogy sosem huny ki belőlem a lelkesedés...
Halld meg minden dalban
Halld meg a szélfúvásban
Halld meg a csöndben
Halld meg szívem lüktetésében.
Halld ott is ahol nincs
Halld a reményt
Tudd, hogy kincs.
Zárd be szívedbe,
Tedd be kezedbe
S egy csendes napon
Mikor a kezedben vagyon
Előkúszik onnan a mélyről
S beragyogtat téged fényétől.
(saját szerzemény)
Közben eljött a tavasz is...belopta magát a kertbe... a levegőbe...
"Szereted, ha a hold mereng, és
mindent ezüstös fénybe von?
Éppígy varázsol a merengés
tavaszi tájat arcodon."
mindent ezüstös fénybe von?
Éppígy varázsol a merengés
tavaszi tájat arcodon."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése