Öröm
Egyik pillanatban elkap,
s magával ragad,
fel felé húz, ajkaimat mosolyra görbíti,
fel felé húz, ajkaimat mosolyra görbíti,
Szememet csillogással tölti ki.
Egyszer csak jön,
s egyszer csak elmegy
s egyszer csak elmegy
S helyébe könnyek lépnek.
De újra-újra rám talál,
vissza jön, s eltölti szívem minden darabját...
/saját szerzemény/
/saját szerzemény/
E szép képekkel végleg elbúcsúzom a nyártól. Fájdalmas búcsú ez, mert sok munka lép a pihenés helyébe. De egy szép nyár után az ember úgy érzi, nincsenek ellőtte akadályok, csak meghódításra váró célok. Előttem egy nehéz év áll, de talán a nehézségétől még szebbé válik szememben, s épp ezért ki szeretném élvezni minden pillanatát.
A kihívás összpontosításra ösztönöz, arra, hogy csináljunk bármit, a legjobbat hozzuk ki magunkból.
A kihívások azért vannak, hogy tanítsanak nekünk
valamit, erősebbé tegyenek és megingassák azzal kapcsolatos
hiedelmeinket, hogy mit vagyunk képesek legyőzni és mit nem. Amikor
megértjük, milyen célt szolgál az előttünk álló kihívás, akkor feltárul előttünk az igazság: akadályok nem léteznek, csak lehetőségek, melyek által fejlődni tudunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése