2015. szeptember 26., szombat

Itt van az ősz, itt van újra...

Nyár végén, bár még augusztus volt, néha már gondoltam arra, hogy hamarosan el jön az ősz és elkezdődik újra az iskola, és lassan a rövidnadrágokat, szoknyákat, pólókat, meleg hosszú nadrágok, pulcsik váltják fel. A felhőtlen, gondtalan nyár után jön egy kemény munkával teli év. De egész gyorsan beköszöntöt az ősz, talán nem is gondoltam, hogy ilyen gyorsan el jön. Vannak, akik komor évszaknak mondják, de szerintem olyan csodálatos. A levelek bordóba-sárgába-barnába öltöznek át, s a szél fújja őket össze-vissza. Más az ég, más a föld, más a levegő. Egy más világ jő az ősszel. S nincs is jobb bekuporogni az ablak melletti fotelbe egy meleg teával a kezünkben, a bent melegségéből kinézni az ablakon, nézni a kerti fák lehulló leveleit, az ablakon leguruló esőcseppek sokaságát.

Meg olyan jó egy gumicsizma... arra emlékeztet, amikor kicsiként imádtam belegázolni a legnagyobb pocsolyákba...

 

Mert néha jó, ha esik az eső...és széttárt kézzel...az eget nézve... esőcsepp hull az arcunkra...




"Az ősz a kedvenc évszakom. Szeretem, amikor a levelek vörösbe és narancsba fordulnak. Gyönyörű látványt nyújtanak a holdfényben, és elképesztő változáson esnek át. A tavaszi és a nyári zöldellés csak árnyéka a fák igazi valójának, ez a buja színvilág igazi csoda, és minden áldott évben bekövetkezik, amikor az éjszakák egyre hidegebbek lesznek. Mintha ezekkel a tüzes színekkel kárpótolnák, hogy eltűnik a meleg."


2015. szeptember 5., szombat

Előttem áll...

Öröm

Egyik pillanatban elkap,
 s magával ragad,
 fel felé húz, ajkaimat mosolyra görbíti,
Szememet csillogással tölti ki.
Egyszer csak jön,
 s egyszer csak elmegy
S helyébe könnyek lépnek.
De újra-újra rám talál,
vissza jön, s eltölti szívem minden darabját...
                                                   /saját szerzemény/




E szép képekkel végleg elbúcsúzom a nyártól. Fájdalmas búcsú ez, mert sok munka lép a pihenés helyébe. De egy szép nyár után az ember úgy érzi, nincsenek ellőtte akadályok, csak meghódításra váró célok. Előttem egy nehéz év áll, de talán a nehézségétől még szebbé válik szememben, s épp ezért ki szeretném élvezni minden pillanatát.

A kihívás összpontosításra ösztönöz, arra, hogy csináljunk bármit, a legjobbat hozzuk ki magunkból.

A kihívások azért vannak, hogy tanítsanak nekünk valamit, erősebbé tegyenek és megingassák azzal kapcsolatos hiedelmeinket, hogy mit vagyunk képesek legyőzni és mit nem. Amikor megértjük, milyen célt szolgál az előttünk álló kihívás, akkor feltárul előttünk az igazság: akadályok nem léteznek, csak lehetőségek, melyek által fejlődni tudunk.