Nyolc éve járok már ebbe az iskolába és most elérkezett az idő a ballagásra. Az egyik szemem sír a másik pedig nevet. Ugyan nehéz a búcsú, de új lehetőségek, élmények várnak rám, amiket pedig izgatottan várok.
Ugyan az általános iskolából való ballagás nem olyan nagy dolog mint a gimnáziumi, de azért mégis nagy esemény.
Pár osztálytársamnak készítettem egy kis búcsú ajándékot:
A versikét én költöttem:
A ballagás alkalmából a családomtól kaptam gyönyörű virág csokrokat, és mivel a kedvenc színem a lila, ezért a virágcsokrocskák is lilák lettek, nagyon, nagyon szépek:
A rózsaszín is nagyon szép:
Szüleimtől ezt a gyönyörűséges ajándékot kaptam ( anyukám varrta ):
Nővéreméktől egy csodaszép ajándék:
Bátyáméktól ajándék:
Benne volt egy gyönyörű nyaklánc.
Bagoly és a könyvjelző a kereszt szüleimtől:
Az iskola hagyományai közé tartozik, hogy ilyenkor díjat kapnak, akik tanulmányi vagy közösségi munkájukkal sokat tettek az iskoláért.
Nagy örömömre én is részesültem a díjban:
És végül a tarisznyám:
Ezt a verset költöttem:
Ballagó barátaimnak
Régebben mindig vágytam a ballagásra,
Oldalamon a tarisznyára,
A gyönyörű virág csokrokra,
A ballagási ajándékokra.
Erre a gyönyörű ünnepre,
Mikor új kalandoknak nézek elébe.
De nem tudtam, hogy a búcsú ennyire fáj,
Hogy tőletek elköszönni ekkor már muszáj,
Hogy nem jövök ide táskával a hátamon,
Tanulni se fogok már ezeken a padokon.
Most elmegyek a megszokotból egy másba,
Új élményekre, kalandokra várva.
A régi jó emlékeket magammal viszem,
A szívemben marad mind, úgy hiszem.
Megőrzöm őket, s évek múlva is a szememből majd könny fakad,
Ha kimondjátok e szavakat:
"Jó volt együtt e nyolc év alatt"!
